Fülöp község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Hajdú-Bihar megye
Kistérség: Hajdúhadházi kistérség
Lakosság: 1878 fő
Terület: 55.95 km²
Népsűrűség: 33,57 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 52

Fekvése

Fülöp Hajdú-Bihar Megye északkeleti csücskében helyezkedik el, 35 km-re debrecentõl, a Debrecen-Vámospércs-Nyírábrány fõútvonaltól 12 km-re. Tipikus szabolcsi település, mert a lakóházakaz értéktelenebb dombos részekre épültek, az "egy utca két sor ház" település alakzata szerint, mint az a térképen látható. A község határai É-on Nyírlugos, K-en Penészlek, DNy-on Nyírábrány, ÉNy-on Nyíracsád és D-DNy-on Románia határvonala.

Története

Címer: Kék alapszínű csücskös talpú pajzs. A pajzs jobb oldalán lebegő arany dohánylevél. A bal oldalon hegyével felfelé álló, élével balra néző ezüst kard. A pajzsra illeszkedik egy három levelű arany korona, három gyönggyel. A pajzsot zöld színű málnaleveles ág-kartus övezi, melynek felső harmadában a pajzs közepének magasságában jobb és bal oldalon egy-egy piros málnatermés látható.

A középkorban Szatmár megyéhez tartozó település első írásos említése 1325-böl való a Balogsemjén nemzetség Kállai ágának birtokaként. A XIV. század elején épült templomának alapjait a Brumi-tanya lelőhelyen 1952-ben tárták fel. A település elnéptelenedése 1476 előtt elkezdődött, később évszázadokon át puszta helyként, illetőleg a legújabb korokban Nyírábrány külterületi lakott helyeként ismert. 1946 április 1-én alakult és lett önálló település, Nagyfülöp ideiglenes elnevezéssel, 1948-tól már Fülöp név alakban szereplő település, 1950. évi közigazgatási átszervezés után immár Hajdú-Bihar megyéhez tartozó önálló tanácsú község. 1978-ban elveszítve önállóságát nagyközségi közös tanácsú társközségi jogállást kapott, közigazgatásilag ismét Nyírábrány irányítása alá került. Függetlenségét hosszas huzavona után 1988-ban kapta vissza.

Nevezetességei

Kápolna

1796-ban Fülöp-Bánházán épült kápolna: Az oltár hátához fel van írva,hogy egy rác, azaz görög szertartású templom maradványaiból építették. Téglái tanúsága szerint legalább három periódusban épült. A mai kápolna helyén két templom romjai fedezhető fel. Az egyik a déli szentély, a másik a jelenlegi templom eredetije. Ilyenek lehettek az Árpád-házi templomok. Szintén érdekes a templom nyugati oldalán, az ajtó fölött levő címer. Ez rác címerként azonosítható. Egy kar, amelyen egy török fej páncélban, illetve a csillag és a hold látható. Ugyanez fentebb is megismétlődik. Rajta a kéknek és a vörösnek az árnyalatai fedezhetők fel. Feltehetően a templom északi oldalán van a két romtemplom, ezt még nem tárták fel pontosan. Ezen a területen kétezer éves cserepeket is találtak, tehát több kultúra is egymásra épült. A hagyomány szerint alagút is van a templom alatt. Ezt bizonyítja, hogy a villany bevezetésekor a póznák besüllyedtek.

Galambdúcos harangláb, park szökőkúttal, Görög katolikus templom, Római katolikus templom, Sörkert presszó.

Következő községek

További községek